Előzmény


Előzmény

Mióta ember él a földön, örökös harcot kénytelen folytatni a természet erőivel. A tudományos-technikai forradalom a természet meghódításának határait egyre gyorsuló ütemben kiterjesztette, de a világ átalakításával újabb veszélyeket is hozott.

Amíg évezredeken keresztül az emberiséget csupán a természeti katasztrófák hatásai fenyegették, a XX. században, különösen annak második felében hihetetlenül megnőtt földünk népességének a civilizációs katasztrófák általi veszélyeztetettsége. A civilizációs katasztrófák közé a fejlődő civilizáció vívmányai kapcsán bekövetkező sokszor emberi életeket is követelő káresemények tartoznak: ipari balesetek, szállítási balesetek, terrorcselekmények…stb.

Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a vegyipar. Köszönhető ez annak, hogy egyre több iparágban, egyre nagyobb mennyiségben használnak veszélyes vegyi anyagokat. Ezen anyagok azonban a katasztrófa, a pusztítás lehetőségét is magukban hordozzák. Ezt igazolják az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett súlyos ipari balesetek.

1976. augusztus 10.: Az észak-olaszországi Seveso területén egy svájci tulajdonban lévő vegyigyárban robbanás történt, melynek következtében mérgező gázok szennyezték a környező lakóterületeket. A gyárban triklórfenolt állítottak elő. A triklórfenol önmagában még nem különösebben mérgező. Azonban ha a gyártás során a hőmérséklet 200°C fölé emelkedik igen veszélyes anyag, dioxin keletkezik robbanás kíséretében. Ilyen robbanás következett be Sevesoban. Becslések szerint 2,5 kg dioxin került a levegőbe. Toxicitási adatok alapján ez a mennyiség 120 000 ember mérgezéséhez vagy halálához vezethet. És ez csak a közvetlen hatás. Számos egyéb késleltetett hatás is felléphet. (torzszülés, májzsugorodás, szívkárosodás, központi idegrendszer károsodása)

A vegyipar történetének eddigi legtöbb emberáldozatot követelő katasztrófája 1984. december 3-án következett be egy amerikai vegyikonszern közép-indiai üzemében, Bhopalban. A katasztrófát a kiszabadult metil-izocianid okozta, amit a bhopali üzemben mint rovarírtószer-alapanyagot gyártottak. A mérgező gőzfelhő rövid idő alatt kiterjedt, és fokozatosan rátelepedett a városra. Csaknem 3 000 ember esett áldozatul. A katasztrófa okainak feltárása érdekében folytatott hivatalos vizsgálatok megállapították, hogy a nem körültekintő tervezés, a szakszerűtlen működtetés, az emberi felelőtlenség, az elégtelen felkészülés és technikai hibák okozták a bhopali vegyi katasztrófát.

A tanulságokból hasznos következtetéseket lehet levonni. Bebizonyosodott, hogy a veszélyes üzemek telepítése, technológiájának megválasztása vonatkozásában elengedhetetlenül szükség van a szakhatósági előírásokra, követelményekre és azok betartásának, ellenőrzésének jogi szabályozására. Szükség van mind az üzemben, mind a veszélyeztetett környezetben balesetelhárítási és intézkedési tervre, mert különben eluralkodik a szervezetlenség és a pánik.

A súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről az Európai Unió Tanácsa 1996-ban adta ki az ún. Seveso II. irányelvet, mely szigorú jogi szabályzók bevezetését vonja maga után. Az irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzése és azok következményeinek korlátozása, a veszélyes anyagok előfordulásának teljes körű feltérképezése a gazdálkodó egységeknél.

Magyarország az Európai Közösség tagja 2004 óta, az európai integrációs folyamatban való részvétel az EU-s jogszabályok érvényesítését, végrehajtását, illetve a magyar joganyagba történő átvételét is jelentette. A Seveso II. irányelv rendelkezéseit a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete és a 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet teszi a magyar jogrend részévé.