Hasznos tanácsok rendkívüli időjárási helyzetekre


Felkészülés rendkívüli időjárási helyzetekre

 

 

Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a globális klímaváltozás velejárói, a szélsőséges időjárási helyzetek, milyen nagy károkat tudnak okozni környezetünkben. Ezért nem árt, ha időben tájékozódunk a minket körülvevő veszélyekről, és felkészülünk a várható eseményekre. Ezek segítségével könnyebben kezelhetjük a váratlan helyzeteket és csökkenthetjük az esetleges személyi és anyagi károk mértékét is.

A következőkben összeállítottuk a legfontosabb magatartási szabályokat, melyek betartása ajánlott rendkívüli időjárási helyzetekben.

 

Zivatarok

 

Mi a teendő zivatar esetén?

 

Hazánk légterében nagyon gyakran váltják egymást a különféle frontok. Főleg a nyári hónapokban, amikor egy forró, meleg periódust egy markáns hidegfront vált fel, könnyen alakulhatnak ki zivatarok, zivatarláncok. A zivatarokat legtöbbször intenzív villámlás, mennydörgés, heves esőzések (felhőszakadás vagy jégeső), illetve viharos szelek kísérik.

 

 

Az alábbi biztonsági intézkedéseket érdemes betartani zivatar esetén, ha házon belül van:

  • Ne tusoljon, illetve fürödjön. A vízvezeték-hálózat és a fürdőszoba-berendezések vezetik az elektromosságot.

  • Ne használjon vezetékes telefont. A vezeték nélküli telefonok biztonságosak.

  • Húzza ki az elektromos berendezések dugaszait és kapcsolja ki a légkondicionálót. A villámlás miatti áramingadozások súlyos károkat okozhatnak.

 

Ha a szabadban van:

  • Erdőben keressen védelmet alacsonyan fekvő területen, kis fák vastag képződménye alatt.

  • Nyílt terepen menjen alacsonyan fekvő helyre, mint pl. szakadék vagy völgy. Ügyeljen a hirtelen árvízre.

  • Ne álljon magas, nyílt területen magányosan álló fa alá.

  • Ne álljon domb tetején, nyílt terepen, parton vagy csónakban a vízen.

  • Kerülje a különálló pajtákat vagy más, kis épületeket nyílt területen.

  • Menjen távol nyílt víztől. Ha csónakban van, vagy úszik, menjen a partra és keressen azonnal menedéket.

  • Menjen távol mindentől, ami fémes – traktorok, mezőgazdasági berendezések, motorbicikli, golfkocsi stb.

  • Maradjon távol drótkerítéstől, ruhaszárító kötéltől, fémcsövektől, sínektől és más fémpályáktól.

  • Ha úgy érzi, hogy a haja feláll (ami azt jelzi, hogy villámlás lesz), guggoljon le a földre. Tegye a kezét a fülére és a fejét a térdei közé. A lehető legkisebb célpontot képezzen és minimalizálja a kapcsolatot a földdel. Ne feküdjön a földre!

  • Gumitalpú cipő és gumi felszerelés nem nyújt védelmet a villámlással szemben. Azonban keménytetejű gépjármű acélkerete fokozott védelmet nyújt, ha Ön nem érint fémet. Bár megsebesülhet, ha villámlás eléri a kocsiját, sokkal nagyobb biztonságban van gépjárműn belül, mint kívül.

 

 

 

Szélvihar

 

 

Hogyan védekezzünk a szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?

  • Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.

  • Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).

  • Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.

  • Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.

  • Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.

  • A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).

  • Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!

  • Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).

  • Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!

  • Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.

  • Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.

  • A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Óvintézkedések az épületen belül:

  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.

  • Ne menjünk ki a szabadba.

  • Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.

  • Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).

  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.

  •  

 

Hosszantartó hőség

 

A hőség az emberi testet komoly megpróbáltatások elé állíthatja. Normál feltételek mellett a test belső „termosztátja” verítéket állít elő, ami párologva hűti a testet. Azonban rendkívüli hőségben és magas páratartalom mellett a párologtatás lelassul és a testnek rendkívül erősen kell dolgoznia, hogy fenntartsa a normál testhőmérsékletet.

A hőséggel szemben leginkább az idősek, a kisgyermekek, a betegek és a túlsúlyosak veszélyeztetettek.

 

 

Általános tudnivalók:

 

  • Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában!

  • Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére.

  • Forró nyári napokon az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!

  • Lehetőleg éjjel szellőztessünk!

  • Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (például kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban! Ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak.

  • Korlátozza a szabadlevegőn való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig)! Árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben! Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezet lehűl, és ismét visszatérhet a kánikulába.

  • Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett!

  • A hajzuhataggal rendelkezők fonják varkocsba a hajukat, vagy kreáljanak kontyot belőle. Így nem fog beizzadni, s a hát is szellőzhet.

  • Fagyizáskor lehetőleg a gyümölcsfagyikat válasszuk (citrom). Fanyar, savanykás ízük kellemesen hűsítő hatású, nem is szólva az egészségügyi előnyökről.

 

 

Étkezési tanácsok

 

Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.

Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz - ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől! Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag (kerüljük a fűszeres, nehéz húsételeket!).

A forró napokon még most is kedvenc a behűtött görögdinnye, amely jól oltja a szomjat is, hiszen 85-90 százalékban vízből áll. Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezen kívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

 

Mit igyunk:

  • Víz, ásványvíz, tea

  • Szénsavmentes üdítők, gyümölcslevek

  • Paradicsomlé

  • Aludttej, kefir, joghurt

  • Levesek.

 

 

Mit NE! igyunk:

  • Kávé

  • Alkoholtartalmú italok

  • Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők.

 

Öltözködési tanácsok

 

Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjunk forró napokon! A nagy melegben - átmenetileg - felejtsük el a szűk topokat, nadrágokat, szoknyákat. Hordjunk inkább laza, könnyű lenvászonból készült felsőrészeket, bő szárú nadrágokat, szellős blúzokat. Idősek se viseljenek ilyenkor sötét színű, fekete ruhát, fejkendőt! Mezítláb cipőben járni kényelmes, de a lábunk gyorsan megizzadhat. Helyezzünk a cipőbe frottírból készült talpbetétet. Aki hajlamos a verejtékezésre, az viseljen nagy keretű napszemüveget, amelynek kerete nem tapad szorosan az arcához.

 

Tanácsok kisgyermekes családok részére

 

Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után! Sose hagyjunk gyermeket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem, mert pár perc alatt is 50-60°C-ra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hősokkot kapnak.

 

Orvosi tanácsok

 

Testünk normális körülmények között az izzadás által hűl le, de nagyon nagy hőségben elveszítheti ezt a képességét. Ilyenkor gyorsan emelkedik a test hőmérséklete, ami hőgutát okozhat. Ez igen komoly állapot, károsíthatja az agyat és más szerveket, esetenként akár halálos kimenetelű is lehet. A hőguta tünetei a vörös, forró és száraz bőr, a szapora pulzus, lüktető fejfájás, szédülés, émelygés, zavartság vagy tudatvesztés. Ha valakinél a fentieket tapasztaljuk, hívjuk a mentőket. Addig is, míg megérkezik a segítség, fontos a beteg lehűtése. Vigyük árnyékba, permetezzünk rá hideg vizet, vagy mossuk le hideg vízzel, esetleg hideg vizes kádba ültessük. Ha a levegő páratartalma nem túl magas, a beteget nedves lepedőbe is csavarhatjuk, miközben legyezzük.

 

Tanácsok a hőguta megelőzésére:

  • A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel és napkrémmel védje magát! Fényvédő krémmel naponta többször is kenje be a bőrét.

  • Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot a forró napokon, azaz a szokásosnál egy literrel többet.

 

Özönvízszerű esőzés

 

  • A legfontosabb feladat a víz elvezetése. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni az elvezető-csatornák és átereszek állapotát; ezek tisztításáról gondoskodni kell, valamint el kell távolítani a víz útjába kerülő akadályokat.

  • A szabadban végzett munka során nem árt az óvatosság, főként abban az esetben, ha erős, viharos szél fúj.

  • Amennyiben a felgyülemlett csapadékvíz elvezetése gravitációs úton nem oldható meg, és lehetőség van annak átemelésére, akkor az előre jelzett időjárás függvényében meg kell kezdeni a szivattyúzást. Erre a célra lehetőleg belső égésű motorral hajtott szivattyút kell használni.

  • Ha a csapadékvíz elvezetése nem oldható meg, akkor célszerű mindazon tárgyak rögzítése, amelyeket a víz elsodorhat.

  • Ha a szabadban végzett munkálatok során elengedhetetlen az elektromos berendezések (gépek) használata, azokat mindig a legnagyobb elővigyázatossággal kezelje, tekintettel az áramütésveszélyre.

  • A víz alatt álló területen még akkor is fokozott óvatossággal közlekedjen, ha az elöntés mértéke csak néhány centiméter, hiszen a víz alatt gödrök, éles, hegyes tárgyak lehetnek, amelyek balesetet okozhatnak.

  • A víz alá került területeken csak különösen indokolt esetben kísérelje meg a gépkocsival történő közlekedést, és csak akkor, ha jól ismeri a környéket, ha az út vonalvezetése jól kivehető, és ha a víz magassága ezt lehetővé teszi. Számolni kell azzal, hogy bizonyos vízmagasság felett a víz képes megemelni a személygépkocsit, ami ez által irányíthatatlanná válik.

  • Az esőzések elmúltával el kell távolítani az esetlegesen visszamaradt, pangó vizeket a legyek, a szúnyogok és más rovarok elszaporodásának megakadályozására.

  • A talajról mielőbb össze kell gyűjteni a hordalékot, iszapot, bomló növényi részeket, állati tetemeket és haladéktalanul meg kell semmisíteni azokat.

  • Ha az Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ezt indokoltnak tartja, el kell végezni a korábban víz alá került területek fertőtlenítését.

  • Amennyiben a háztartás nem vezetékes rendszerből kapja az ivóvizet, és felmerül annak gyanúja, hogy a vízkivételi hely (kút) felszíni vízzel szennyeződött, azonnal vízmintát kell, és meg kell vizsgáltatni. A kút vizét csak akkor szabad ismét fogyasztani, ha azt egészségre ártalmatlannak találták.

  • Ha a talajszint alatti helyiségekbe betört a víz, első teendő a fertőtlenítés, amely történhet úgy is, hogy az ott levő vízben fertőtlenítőszert oldunk fel. Ezt követően egy-két nap múlva kezdődhet meg a víz eltávolítása, de csak fokozatosan. Egyszerre a vízmennyiség egynegyedét, legfeljebb egyharmadát lehet eltávolítani. Ha a vízszint másnapra nem emelkedik számottevően, folytatható a fokozatos kiürítés.

  • A vihar elmúltával meg kell vizsgálni a lehetséges veszélyforrásokat. Alaposan szemügyre kell venni a fákat, a veszélyesnek ítélt ágakat le kell vágni. A hosszabb időn keresztül elöntés alatt álló területen lévő fák gyökerei meglazulhatnak, és veszélyessé válhatnak. Ezeket ki kell vágni.

 

 

 

 

http://www.jnszkat.hu/kv/0030/docs/1006_139.pdf