JNSz Megye veszélyeztetettsége


I./ Természeti katasztrófák:

1. / Az árvíz:

A KÖTIVIZIG az ország 12 vízügyi igazgatósága között a maga 7.180 km2 területével (országosan 7,5 %) a közepes nagyságúak közé tartozik, azonban mind a vízkárelhárítási rendszer nagyságát, mind a védett területet tekintve - arányaiban és tényadataiban is - az egyik legjelentősebb. Ezt az alábbi mutatók is szemléltetik: az ország területének 23 %-a 21.200 km2 árvízzel veszélyeztetett, és ennek 18 %-a 3.761 km2 fekszik területünkön. Az igazgatóság a Tisza 182 km hosszú szakasza, és a működési területét érintő mellékfolyók mentén lát el árvízvédelmi feladatokat.

A védett területeken a településeken több mint félmillió ember él, és a védett vagyon értéke 1991-es áron eléri a 330 milliárd forintot. Ezek az értékek az országos adatok (2,5 millió fő, 1.400 milliárd forint védett érték) 20 illetve 23,7 %át képezik.

A védelmet 642,743 km fővédvonal, ami az országos érték (4.201 km) 15 %-a, ezen belül 559,369 km földtöltés, 0,65 km árvízvédelmi fal, 6,342 km vegyes szerkezetű védmű (töltés+fal), valamint 76,382 km magaspart biztosítja.

A fővédvonal teljes hosszának eddig 48 %-a, 313,7 km épült ki előírt méretre, a többi szakaszon magassági, illetve keresztmetszeti szelvényhiányok vannak. (A kiépítettségnél a 100 éves visszatérési idejű árvizeket vesszük figyelembe.) az 1981 óta készült legkorszerűbb geoelektromos vizsgálatok alapján 460 veszélyes hely, ősmederkeresztezés található a gátakban. A hosszantartó rendkívüli szárazság is kedvezőtlen hatással volt a több lépcsőben 150 év alatt épült töltésekre, így azokban jelentős, 5-10 cm széles zsugorodási repedések keletkeztek több kilométer hosszban.

Az is jellemző adat, hogy az összesen 110 db zsilipből 48 db 50 évnél időseb és ezek közül 12 szorul átépítésre, illetve megszüntetésre.

A KÖTIVIZIG jelenlegi védelmi szervezete összetételénél fogva ugyan képes az árvizek elleni védekezés műszaki irányítására és levezetésére, és rendelkezik a védekezéshez legszükségesebb eszközökkel és anyagokkal, azonban már kisebb védekezéshez is szükséges a területen élő lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok bevonása.

2. / Belvíz:

A belvízrendszerek műveinek kiépítését minden időszakban az adott kor gazdasági igénye és technikai színvonala határozza meg. A művek kiépítését, üzemeltetését jelentősen befolyásolja a területen élők - napjainkban várhatóan fokozódó - kárérzékenysége.

A Közép-Tisza vidékének belvízi veszélyeztetettsége igen nagy, ami azt jelenti, hogy a terület jelentős része belvízzel közepesen, illetve erősen veszélyeztetett. A legveszélyeztetettebb területek közé tartozik Jászladány, Jászkisér, Besenyszög és Karcag térsége, valamint a Körös-Tiszazug. Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek a Jászság É-i részén és a Zagyva jobb partján fordulnak elő. A KÖTIVIZIG területén a mértékadó elöntési terület 38.000 ha és a legnagyobb belvíz 1999-ben 52.050 ha elöntést jelentett.

A megye talajadottságaiból és az egyenlőtlen csapadékeloszlásból adódóan mind az aszályos, mind a belvizes időszakok szélsőséges helyzetet idézhetnek elő. Emiatt jelentős mennyiségű - vízelvezetést szolgáló - létesítmény valósult meg, melyek kezelése a vízügyi igazgatóságok (ÉVIZIG, ATIVIZIG, KÖDUVIZIG, TIVIZIG, KÖVIZIG is), a megyében található 5 vízgazdálkodási társulat, FVM Földművelésügyi Hivatala, önkormányzatok és földtulajdonosok (földhasználók) feladata.

A megye területén 743 km KÖTIVIZIG, FVM Hivatal 486 km, 1726 km társulatok által kezelt belvízcsatorna található, melyekből az elvezetett vizet 58 db KÖTIVIZIG által kezelt, 28 db FVM kezelésű torkolati szivattyútelep (119,3 m3/s + 24,4 m3/s névleges kapacitású) emeli át a befogadókba. A csatornák 24%-a kettős működésű. Kiemelt szerepe van a síkvidéken a 2 db körtöltéses belvíztározón túl belvíztározó kapacitást jelentő 10 db holtágnak, melyek többsége önkormányzati tulajdonba került a 90-es évek elején. A holtágak nagy része kiemelt szerepet játszik a belterületek belvízvédelmében. 2002 évben a kizárólagos állami tulajdonú csatornák 50%-án történt gaztalanítás. Iszaptalanítási és rekonstrukciós munka 11 db csatornát érintett ~ 36 km hosszon. 16 db műtárgy átépítés és 7 db szivattyútelepi rekonstrukció is elkészült.

3. / A földrengés:

Megyénket viszonylag ritkán éri földrengés, amelynek bekövetkezése komoly és sok feladatot jelenthet. Az utóbbi időkben (2003-as évben) a földmozgások száma jelentősen megnőtt. A földrengés bekövetkezésének lehetősége, a szeizmológiai előre jelzések és a földrengés zóna térkép szerint megyénk területén sem kizárt. Jász- Nagykun- Szolnok megye egész területén számolni lehet Jászapáti fészekkel, továbbá a közeli Kecskeméti, Egri és Gyöngyösi fészkek hatásaival. Megyénkben 5 - 8°-os erősségű földrengés-zónák húzódnak át, Szolnok város a 7°-os zónába esik.

II./ Technikai katasztrófák:

1. Veszélyes vegyi anyagokat előállító, tároló és felhasználó objektumok által fellépő veszélyeztetettség:

A megye területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenység miatt több polgári szerv jelent veszélyeztetést:

  • Tisza Ipartelep (Martfű)
  • MÁV Csomóponti Állomásfőnökség (Szolnok)
  • Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. (Szolnok)
  • Electrolux Lehel Kft. (Jászberény)
  • Cereol Magyarország Rt. Martfűi Növényolajgyára
  • Jász-Plasztik Kft. (Jászberény)
  • Tiszamenti Vegyiművek Rt. (Szolnok)
  • Szolnoki Cukorgyár Rt.
  • MOL Rt. Logisztika Szajol Bázistelep
  • Primagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt. (Szajol)
  • Kunhegyesi Víz-és Csatornamű Kft
  • Martfű Városi Víz- és Csatornamű
  • Holland Colours Hungaria Kft. (Szolnok)
  • Agrolabor Kft. (Szolnok)
  • Carrier CR. Magyarország Kft. (Jászárokszállás)
  • AGROKÉMIA Szolnok Kft.

2. Veszélyes vegyi anyag szállításából adódó veszélyeztetés

A megyében a Tiszán öt híd ível át, közúti és vasúti, helyenként közös hidak, mindegyik fontos gazdasági és földrajzi területeket köt össze. Különösen jelentős tiszai átkelőhely Szolnok, ahol az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja üzemel és egyben a Nyugat és Kelet Európai vasúti összeköttetés tiszai átkelőhelye. Ugyancsak itt halad át a Tiszán az E-15 sz. és a 4. sz. országos főközlekedési út is. Jelentős átkelőhely a megye déli részén lévő tiszaugi közúti-vasúti Tisza híd.

A veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a 4. sz. főközlekedési út, amelyen a Magyarországon Románia, Ukrajna, Oroszország felé átmenő tranzit szállítmányok közlekednek igen nagy számban, de a vasúti szállításra is érvényesek az itt elmondottak.

A belföldi veszélyes anyag szállítások egyrészt a megyei vegyipari létesítmények alapanyag igényét elégítik ki, másrészt a késztermék kiszállítások történnek. Ezért jelentős a folyékony kén, sárgafoszfor valamint a kénsav, óleumok, klór-szulfonsav, foszforsav, PB-gáz, benzin, gázolaj mind közúti mind vasúti szállítása a megye területén. A vízművek igényeit kiszolgáló klórgáz szállítmányok is rendszeresen közlekednek az utakon.

Fontos veszélyes anyag szállítási útvonal még a megyében a 31 sz., a 32 sz., a 44 sz., a 45 sz. és a 442. sz. út is.

3. Rendkívüli időjárási viszonyokból eredő veszélyeztetés

A megye alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik (pl. Kenderes- Fegyvernek térsége), a havazások idején, a hófúvások komoly gondot jelentenek. A 4-es számú főút forgalma havazások idején gyakran elakad, - egy-egy kamion megcsúszása, keresztbe fordulása miatt - mivel a legtöbb helyen nincs megkerülési lehetőség. Ilyen helyzetek tartós forgalmi akadályt okoznak, mert a mentőerők sem képesek gyorsan a kárhelyre jutni (pl. Tiszagyenda Tiszaroff, Tiszabura térsége, 44-es út Kunszentmárton- Tiszaug közötti szakasza).

Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a megye egyes településein (pl. Jászárokszállás) rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullott. Az ilyen helyzetek vagy a tartós csapadék, a megye egyes településeinek belvíz elvezető rendszer kiépítetlensége, illetve karbantartatlansága miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket.

III./ Egyéb rendkívüli körülményekkel kell számolni még:

Járványos fertőző megbetegedések lehetősége a megyében fennáll, elsősorban behurcolás útján. Járványos állat megbetegedések alakulhatnak ki a megye területén található magán gazdaságok, családi vállalkozások, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek állattartó telepein, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságokban.