A kéménytűzről


Sokan fűtenek vegyestüzelésű berendezésekkel, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás, több esetben a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakodása, ezáltal a kürtő leszűkülése.

 

A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos, falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C-ot. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, ez vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Körülbelül 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kéménykürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán megtapadva kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos, falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.

 

A kialakult koromtüzet az alábbi fázisok jellemzik.

 

A koromtűz szakaszai:

 

1. Szakasz (kezdeti tűz fázisa)

  • Sűrű, sötét füst lép ki a kéményből.
  • A hőmérséklet a kéményben körülbelül 600 °C.
  • Füstkátrány gyulladási hőmérséklet 485 °C.

 

2. Szakasz (égési fázis)

  • A füstkilépés csökken, megszűnik, lángok csapnak ki a kéményfejből.
  • A hőmérséklet a kéményben körülbelül 1000 °C.

 

3. Szakasz (kifejlett tűz fázisa)

  • Az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő hang kíséri).
  • Az égés időtartama 1-3 óra.
  • Ez a tűz legveszélyesebb szakasza.

 

 

A kéményeknél a koromtüzek mellett kisebb számban ugyan, de a következők okozhatnak tüzet:

 

1.      Kéménybe épített gerenda:

A régebbi építésű épületeknél jellemző, hogy a kb. 400 °C-os füst hatására a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. Az így kialakult tűz igen veszélyes, mivel a gerendáról a tűz átterjed a fa födémszerkezetre és a tetőszerkezetre. A padláson járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kéményszerkezetbe.

Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprő szolgáltatónál kezdeményezni kell a kémény belső kamerás vizsgálatát.  

 

2.      Koromzsák / tisztítóajtó hiánya, állapota: 

A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek, a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.

 

3.      Repedt kéménytest: 

Hasonlóan a sérült kémény ajtónál leírtakra, a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.

 

4.      Füstcső helytelen bekötése: 

A kéménybe rosszul csatlakoztatott fűtőberendezéseknél fordul elő ez a probléma; a nem légmentesen és kellő rögzítés nélkül csatlakoztatott füstcső szétcsúszhat, így a kijutó forró égésgázok tüzet okoznak.   

 

5.      Szakszerűtlen kürtőtoldás:

Sajnos a szakértelem hiányára vezethető vissza ez a tűzkeletkezési ok. Leggyakoribb probléma, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, így a padláson a kéménybe egy csövet toldanak. A cső érintkezve a tetőlécekkel, illetve a toldásnál a nem légmentes kapcsolat miatt a tűz könnyen átterjed a tetőszerkezetre.  

 

 

Kéménytüzek megelőzése

 

  • Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Kémény-kiégetést házilagosan soha ne végezzen!
  • Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol
  • tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat! 
  • Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m3 földgáz, illetve 1kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m3 levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőző-nyílásokat, és azokat hagyja szabadon! 
  • Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen! 
  • Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat!  Ezek a környezetet is szennyezik! 
  • Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez! 
  • Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja! 
  • Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet. 
  • Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek. 
  • Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel! A kéményseprő szolgáltatót ne tekintse ellenségnek, az Ön biztonsága érdekében szeretné a kéményt ellenőrizni.

 

 

 

Teendők kéménytűz esetén:

 

1.  Tűzoltóságot értesíteni (105).

2.  Képeket, éghető anyagot a kémény faláról eltávolítani.

3.  Tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart elzárni (levegő utánpótlás csökkentése).

4.  Kéménytüzet felügyelni a tűzoltóság kiérkezéséig (pincétől a padlásig).

5.  Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete kb. 1000 °C).

6.  Kéményseprő szolgáltatót tájékoztatni.

 

 

Tűzoltóság hívószáma: 105

 

 

 

Vigyázzunk otthonunkra és környezetünkre!