Tájékoztató anyagok


Megyei Tűzmegelőzési Bizottság közleményei:

Több százezer forintos büntetésre számíthat az, aki nyílt területen tüzet okoz

Május 6-án Jászfényszarura riasztották a tűzoltókat, mert egy tó közelében valaki felgyújtotta a nádast. Az erős szélben a tűz gyorsan terjedt. A kiérkező tűzoltók eloltották ugyan a tüzet, de a helyszíni szemlén bebizonyosodott, hogy szándékosan gyújtották fel a növényzetet, a tűz okozóját is megtalálták, aki elismerte tettét. Ellene eljárás indult, a büntetés alsó határa 200 ezer forint.

A Megyei Tűzmegelőzési Bizottság arra figyelmeztet, hogy az avar és kerti hulladék belterületi ingatlanon történő égetésére a száraz időszakokban elrendelt országos tűzgyújtási tilalom nem vonatkozik, de azt az önkormányzatok helyi rendeletekben szabályozhatják. Viszont a kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól a tiltás alól abban az esetben van kivétel, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. Ebből következően javasolt a helyi önkormányzatnál érdeklődni arra vonatkozóan, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

MTB  2013. június 10.

 

Fontos a szabadtéri rendezvényeken szórakozók biztonsága

Menekülési lehetőség, megvilágított táblák, mindenütt hallható kihangosítás, egyebek között ezeknek a feltételeknek is teljesülniük kell a szabadtéri tömegrendezvényeken.

A nagy tömegeket megmozgató szabadtéri rendezvényekre vonatkozó előírásokat a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza. A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 30 nappal arról tájékoztatni az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságot, azaz a területileg illetékes kirendeltséget. Az ezer főnél több érdeklődőre számot tartó rendezvény bejelentésköteles. Egyéb esetben is hasznos a bejelentés a katasztrófavédelemhez, hiszen igazgatóságunk ezeket is regisztrálja, és folyamatosan tájékoztatja a rendezőket az esetleges időjárási vegy egyéb körülményekről, figyelmeztet, ha veszélyes helyzet kockázata áll fenn.

A tűzvédelmi előírásoknak egyebek között tartalmazniuk kell: rendezvény időpontját, időtartamát, rendezők elérhetőségét, a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, székek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, ezek méreteit, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonalakat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgásának koordinálása céljából kialakított pontokat. Jelölni kell az energiaforrás(ok) helyszínét, és jól láthatóan, táblával is informálni kell a résztvevőket!

A tűzvédelmi hatóság a rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.

 
MTB 2013. május 13.

 

Tűzvédelem az aratás idején is:

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

 

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

 

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

 

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására a 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 12 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os, 12 000 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 24 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os, a 24 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os szabványos, porral oltó készüléket kell készenlétben tartani, melyek szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek: a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B, a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B, a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B.

A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

 

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. Át kell vizsgálni a jármű biztosíték tábláját is, a tűzvédelmi hatóság több esetben találkozott már vastag alumínium kábellel, ami nem tud kiolvadni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

 

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. A betakarítást végző járművek (különösen a kombájn, bálázó, stb.) az aratás során folyamatosan súrlódnak a növényekhez, amely miatt a jármű elektrosztatikusan feltöltődik. A kisüléskor keletkező szikra kialakulásának megelőzése érdekében ezeken a járműveken földelő láncnak kell lennie.

Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

 

 

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

 

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

 

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

 

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

 

A terményszárítás szabályai:

 

A növények szárítása szellőztetéssel és/vagy szárítóberendezéssel történik. Mindkettő módszernek meg vannak a maga veszélyei. A szellőztetéssel történő szárításnál a még vizes terményből összehúzott kazlak belsejében ún. termofil (hőtűrő) baktériumok telepednek meg, melyek anyagcseréjük során hőt termelnek. A mikroorganizmusok által termelt hő elérheti a növény gyulladási hőmérsékletét, mely gyulladáshoz vezethet. Ennek a megelőzése érdekében szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40–45% alá csökkent, a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és a fentebb már említett elhelyezési előírásokat kell figyelembe venni. A takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig – kazalozni, a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új réteg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rakható fel. Védeni kell a kazlat a beázástól és a belső hőmérsékletét rendszeresen mérni kell. Szárítóberendezéssel történő szárítás során a megtartandó tűzvédelmi szabályok a berendezés típusától függenek, ezért a berendezést a gyártói kezelési utasításának megfelelően kell használni. A szárítást végző személyeket minden esetben ki kell oktatni a betartandó tűzvédelmi szabályokról.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

 

MTB 2013. május 28.

 

Az aratással összefüggő alapvető tűzvédelmi szempontontok

Kalászos termény betakarításának helyszínén a tűzvédelmet alapvetően meghatározza:

- a növényi hulladék OTSZ szerinti égetése.

- a mezőn összerakott kazal tárolási kialakítása,

- az OTSZ által előírt területen a védőszántás kialakítása,

- a learatott kalászos termény OTSZ szerinti elhelyezése,

- a dohányzásra kijelölt hely megfelelősége,

- a munkaszünet idejére vonatkozó gépelhelyezési előírások betartása,

- a tartalék üzem- és kenőanyagok elhelyezése,

- az erő- és munkagép kipufogó-vezeték, szikratörő műszaki állapota, tisztántartása,

- a mezőgazdasági erő- és munkagépek és egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzése (jegyzőkönyv, gépszemle),

- a tűzoltó készülékek megfelelősége

 Kalászos termény betakarításkor a telephely tűzvédelmét alapvetően meghatározza:

 - a megfelelő tűzvédelmi szabályzat,

- az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolás,

- a munkavállalók tűzvédelmi oktatása és annak nyilvántartása,

- a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök nyilvántartása (jegyzék, kimutatás) és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása,

- a villamos- és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata és annak igazolása (jegyzőkönyv, minősítő irat),

- a terményszárítás szabályainak betartása.

MTB 2013. május 28.