Ahogy enyhül az időjárás, egyre többen kezdenek neki a kerti munkálatoknak, emiatt pedig rendszerint emelkedik a szabad területi tüzek száma.
2021. január 1-jétől hatályát vesztette a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 48. § (4) bekezdésének b) pontja. Ez lehetőséget adott a helyi önkormányzatoknak arra, hogy saját területükre kiterjedően hozzanak a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó rendeletet.
A törvény fentebbi pontjának hatályvesztésével az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. §-a az irányadó, amely szerint „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Ugyanakkor a veszélyhelyzet visszavonásáig az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy maguk döntsék el, engedélyezik-e területükön a kerti növényi hulladék égetését, és ha igen, milyen feltételekkel. Addig is néhány tanáccsal szolgálunk arra vonatkozóan, hogy biztonságosan végezhessük ezt a tevékenységet:
Természetesen nem csak a kerti munkálatok jelentenek veszélyt, hiszen gyakran okoz tüzet külterületen egy autóból kidobott izzó cigarettacsikk, amely lángba borítja az aljnövényzetet. Sokan az üvegpalackokat is kidobják a járművekből utazás közben, ám erős napsütéskor az üveg a fény visszaverésével és szétszórásával képes annyira áthevíteni a környezetét, hogy a szárazabb vegetáció könnyedén lángra kaphat. Éppen ezért - és természetesen a környezet megóvása érdekében - kérjük, hogy utazás során a szemetet ne dobják ki a járművekből.
A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet.