A megyei hivatásos tűzoltóságok története aloldal fejlécképe

A megyei hivatásos tűzoltóságok története

Jászberény

Az 1867-es kiegyezés után nyílt meg a lehetősége annak, hogy különböző egyletek, testületek jöjjenek létre. A jászberényi polgárok 1877-ben - néhány évvel ez első tűzoltóságok létrejötte után - hozták létre saját tűzoltó egyletüket. Az alakulás időszakában legnagyobb gondot a technikai eszközök hiánya jelentette. El kellett telnie három évnek, amíg ténylegesen, 1895-ben az önkéntes tűzoltó egylet fennmaradása és párhuzamos működése mellett létrejött egy kis létszámú városi hivatásos tűzoltóság is. Kisebb-nagyobb megtorpanásokkal folyamatosan fejlődött a jászberényi tűzoltóság és ez a fejlődés a helyi jogalkotásban is megmutatkozott, kialakult a helyi tűzmegelőzés rendszere is. Ezt jelzi a különböző helyi szintű szabályozások és felhívások kiadása. A mentő-tűzvédelem területén egyre jobb és újabb felszerelések kerültek beszerzésre. 

A két világháború között már sikerült egy tűzoltó gépjárművet is megvásárolni. A második világháború a jászberényi tűzoltóságot is megviselte, technikai eszközeinek jelentős része elkerült a városból. Ugyancsak negatívan hatott, hogy a szovjet csapatok bevonulását követően megszűnt az önkéntes tűzoltó egyesület. Az akkori helyőrség-parancsnokság továbbra is szükségesnek tartotta, hogy működjön tűzoltóság a városban. Ez képezte a későbbi állami tűzoltóság jászberényi, úgynevezett alosztály-parancsokság alapjait is. Ezt követően a politikai változások személyi változásokat is magukkal hoztak, de alapvetően technikailag fejlődött a tűzoltóság. A hazai gépjárműfecskendő-gyártás fellendülése technikai eszközökben megújulást jelentett számukra is. 

Sok olyan példa akadt, amikor a jászberényi tűzoltók éles helyzetben kiemelkedő munkát végeztek. Ilyen volt például az 1893-as jászladányi tűzeset, melynél az akkori sajtó információi szerint a jászberényi tűzoltók gőzfecskendője, hidrofor fecskendőjének megérkezése állította meg azt a tüzet, amely Jászladány városát több mint egyharmadában elpusztította. Az ötvenes évekből is vannak dokumentumok, melyek a jászberényi tűzoltók árvízi védekezéséről szólnak, de a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár tüzénél is komoly szerepet vállaltak az oltásban. A jászberényi parancsnokság gépparkja jelenleg két gépjárműfecskendőből, egy vízszállítóból, egy magasból mentőből, egy erdőtüzes gépjárműből és egy kishajóból áll.

 

Karcag

Egy korai alapszabályzatból kiderül, hogy már az 1876-tól működött önkéntes tűzoltó egylet Karcagon, Nagykun Karcagi Önkéntes Tűzoltó Egylet néven. Ezt követően hosszabb-rövidebb ideig működtek tűzoltó egyletek a városban. A mai, hivatásos tűzoltóság jogelődjének tekinthető az 1924-ben bejegyzésre került önkéntes tűzoltóság, melynek több épület is otthont adott. A jelenlegi laktanya 1954 táján épült. A tűzvédelemre való nevelés a városban az ifjúságnál kezdődik, 1992-ben megalakult a Karcagi Diáktűzoltó Szövetség, majd 2004-ben kelt életre a Karcag és Térsége Tűzvédelméért Alapítvány, mely jellegét tekintve közhasznú alapítvány, és célja a tűzoltóság működési területén végzett alaptevékenység színvonalának emelése, a területen lakók tűzbiztonságának növelése. A karcagi parancsnokság jelenleg egy gépjárműfecskendővel, egy vízszállítóval, egy műszaki mentő szerrel és egy magasból mentő gépjárművel rendelkezik.

870116
A karcagi kirendeltség és tűzoltó-parancsnokság épülete

 

Kunszentmárton

A városban 1953. július 1 óta működik hivatásos tűzoltóság, melynek vezetője először egy, a Járási Tanács mellé kirendelt tűzrendészeti szakértő volt. Az évek múlásával újabb névváltás következett be az új név Járási Tűzoltó-parancsnokság lett. Az önkormányzat fenntartásában 1995-tõl végezte a Tiszazug tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat, amely tizenhárom települést foglal magába. Kunszentmártonban 1997. október 31-én avatták fel az új laktanya épületet, amely negyven ember számára biztosít korszerű, európai színvonalú elhelyezést és megfelelő munkakörülményeket. A városi tűzoltóság egy gépjárműfecskendővel; egy korszerű, 10.000 liter befogadóképességgel bíró vízszállító gépjárművel és egy kishajóval rendelkezik. A helyi sajátosságokból adódóan elsősorban a szabadtéri tüzek szempontjából kockázatos a térség, illetve az M44-es autóút megépülésével a műszaki mentések során is új kihívásokkal kell szembenézni.

 

Mezőtúr

1885. június 17-én Törzsök Ádám - volt budapesti önkéntes tűzoltó - kezdeményezésére önkéntes tűzoltó egylet alakult a városban. Az alapszabályokat elfogadás után, megerősítés miatt a belügyminiszternek felterjesztették. Az alapszabály tervezet az egylet célját így jelöli: "Mezőtúr város területén bárhol és bármikor kiütendő tűzvész esetében, a vész helyén haladék nélkül megjelenve, minden ingó és ingatlan vagyont, emberéletet felebaráti szeretetből, jutalomra való igény nélkül, a tűzvésztől megóvni, illetőleg megmenteni." A felterjesztett alapszabályt 1886. január 14-én a belügyminiszteri államtitkár megerősítette, azaz jóváhagyta. Hivatalosan e dátum az alakulás napja. 

A tűzoltó egylet évről évre fejlődött mind felszerelésében, mind a mentő-tűzvédelem ellátásában. 1927-ben a városi tanács elhatározta, hogy új tűzoltólaktanyát épít, melyet 1929. október 20-án adták át. Az akkori időkben kevés tűzoltóságnak volt ehhez hasonló elhelyezése. Igaz bővítve, de ma is eredeti rendeltetésének megfelelően használják. Mezőtúr főterének, a Kossuth térnek az északkeleti sarkán áll, a Városháza szomszédságában. A mezőtúri tűzoltók létszáma 1947-ben kilenc fő volt, majd egy évvel később államosították a mezőtúri tűzoltóságot is, így tűzoltó alosztállyá alakult. 1972-ben az állami tűzoltóság területi szervei tanácsi irányítás alá kerültek. Ettől fogva az általános felügyeletet, irányítást a tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a szakmai ágazati irányítást a belügyminiszter végezte. 1976-ban az állami tűzoltóság szolgálatszervezése megváltozott: megszűnt a 24/24 órás váltásos szolgálat, helyette a 24/48 órás szolgálati rendszert vezették be. 1991-től, az önkormányzati hatásköri törvény értelmében a tűzoltóság területi szervei a helyi önkormányzatok szervévé váltak. 1995-ben megtörtént a gazdálkodás, a szerek és felszerelések önkormányzati tulajdonba adása, ezek 2012-ben, az integrált katasztrófavédelmi rendszer bevezetésével került vissza állami fenntartásba. Mezőtúron jelenleg egy gépjárműfecskendő, egy vízszállító és egy kishajó őrzi a térség biztonságát.

865982
A mezőtúri kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancsnokság közös épülete

 

Szolnok

 Hazánk második vasútvonala Budapest és Szolnok között épült ki a XIX. század közepén. Ennek hatására az ipar látványos fejlődésnek indult az alföldi városban. Megjelentek a nagyüzemek, az általuk kínált munkalehetőségeknek köszönhetően pedig emberek ezrei érkeztek Szolnokra. A fejlődés miatt a tűzbiztonság megszervezésére is igény mutatkozott. Ennek hatására alakult meg 1885-ben Szolnokon az első önkéntes tűzoltó egyesület, amely rangos helyet vívott ki magának a térség alakulatai között, hiszen például 1908-ban második helyen végzett a vármegyei tűzoltóversenyen. Jelentős lépés volt a jászkunsági lánglovagok életében, hogy 1926-ban saját erőből tudtak vásárolni egy lóvontatású, benzinmotoros fecskendőt, amely 1000 liter/perc hozamot produkált. Egy évvel később alakult meg a város első hivatásos tűzoltósága, amely 24 órás szolgálatot látott el. Habár az automobilizmus már a múlt század húszas éveiben elterjedt Magyarországon, mégis 1939-ig kellett várniuk a szolnoki tűzoltóknak arra, hogy megválhassanak a lovaiktól. A második világháború kitörésének évében jutottak hozzá egy gépkocsihoz, amely 8-10 ember szállítása mellett alkalmas volt a légoltalmi fecskendő vontatására is. 

A második világháborút jelentősen megsínylette Szolnok, hiszen a stratégiai fontosságú vasútállomása miatt állandóan a szövetséges haderő célkeresztjében volt. A világégés alatt a városi tűzoltóság állománya 5-6 gépjárművesre duzzadt, hogy a bombázások során kialakult tüzeket meg lehessen fékezni. A front lassan észak-északnyugat felé vonult, a szolnoki tűzoltójárműveket pedig átvezényelték az arcvonal környezetébe. Sajnos a háború végi zűrzavaros időkre jellemző módon ezek a gépkocsik soha nem kerültek vissza a Tisza partjára, nyomuk veszett.

A második világháborút követően a Polgármesteri Hivatal udvarán élesztették fel tetszhalott állapotából a tűzoltóságot 1945-ben; amelynek eszközparkját mindössze két ló, egy sráfkocsi és egy 400 liter/perc kapacitású kismotorfecskendő alkotta, ám az állomány még így is ki tudta adni a 24 órás szolgálatot. A helyzet 1948-ban kezdett konszolidálódni, amikor a tűzoltóság állami fenntartásba került. A szolnoki állomány kapott egy amerikai gyártású Dodge Weapon gépjárművet, egy szállítótargoncát, valamint egy kismotorfecskendőt, amely percenként 800 liter vizet tudott kibocsájtani. Ekkoriban költöztek át a Kossuth téri Városházáról a 68-asok útján található volt katonai laktanyába; itt állomásoztak egészen 1965-ig, amikor is elkészült az új bázis a József Attila úton. Érdekesség, hogy a szolnoki alakulat 1956-ig nem csak tűzoltó, hanem mentő feladatokat is ellátott: a betegeket mentőautóval szállították nemcsak a városból, hanem a megyéből is.

Az államosítással a feltételrendszer javult, de a feladatkörök is bővültek: a szolnoki tűzoltóság Csepel, Fiat, MÁVAG gépjárműfecskendőkkel, porral- és habbal oltó gépjárművel, valamint egy 30 méteres Magirus gépezetes tolólétrával gyarapodott. Mindezek mellett 1954-től a megkapott tűzvédelmi hatósági jogkörnek köszönhetően évi mintegy kétszáz ellenőrzést végeztek a szakemberek. A szolnoki parancsnokság a megye területének 40 százalékán látott - és lát - el hatósági és tűzoltással kapcsolatos feladatokat. A tűzoltóság 1995-től gazdaságilag is az önkormányzat részévé vált, egészen 2012-ig, az integrált katasztrófavédelmi rendszer kialakításáig. A szolnoki tűzoltóság a megye legnagyobb parancsnoksága, felszerelését tekintve három gépjárműfecskendővel, egy vízszállítóval, egy műszaki mentő szerrel, egy magasból mentővel, egy daruval, két konténerszállítóval és egy kishajóval rendelkezik; illetve a szolnoki laktanya ad otthont a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat (KMSZ), a katasztrófavédelmi mobil labor (KML), valamint a kritikusinfrastruktúra-bevetési egység (KIBE) gépjárművének is.

868995
A megyei igazgatóság, a szolnoki kirendeltség és a szolnoki tűzoltó-parancsnokság közös épülete

 

Tiszafüred

Tiszafüreden a hivatásos tűzoltó-parancsnokság 1995-ben alakult meg, abban az évben, amikor a tűzoltóságok gazdaságilag is önkormányzati fenntartásba kerültek. Elhelyezkedéséből adódóan nem csak Jász-Nagykun-Szolnok megye területén avatkoznak be, hanem segítségnyújtás céljából Heves és Hajdú-Bihar megyébe is vonulnak, ha szükséges. Gépállományuk egy gépjárműfecskendőből, egy vízszállító járműből és egy kishajóból áll.