A 2000-es tiszai árvíz aloldal fejlécképe

A 2000-es tiszai árvíz

A 2000-ben történt tiszai cián- és nehézfém-szennyezést követően újabb veszély fenyegetett a szőke folyón: a lehullott csapadék területi átlaga a megelőző két évben szinte minden hónapban meghaladta a sokévi átlagot, illetve a hegyekben lévő hóvíz-készlet is rég nem látott mennyiségben gyűlt össze.

842790
Lengyel tűzoltók munkában Szolnokon

Március 25. és április 6. között szinte megállás nélkül esett a Kárpát-medencében, és a felmelegedés hatására a hegységekben lévő hó is olvadásnak indult. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az adatok alapján Szolnoknál 900 centiméteres vízállást prognosztizált, de a későbbi időjárási körülmények miatt ezt az előrejelzést felül kellett bírálni.

842777

Április 7-én a Kötivizig összes védelmi vonalán harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, és még aznap összeült a megyei védelmi bizottság. Az MVB döntött arról, hogy a vízügyi igazgatóság javasolja az illetékes miniszternek: a kormány rendeljen el rendkívüli védekezési készültséget és hirdesse ki a veszélyhelyzetet a Közép-Tisza vidékére. Mindez április 8-án meg is történt. Napokkal később következett be az akolháti töltésrepedés, amely miatt a megyei védelmi bizottság elrendelte Tiszasüly, Kőtelek és Hunyadfalva részleges kitelepítését. Később több helyen csúszott vagy repedt meg a töltés, emiatt Tiszajenő, Tiszavárkony és Vezseny kiürítésére született határozat.

842783

A legnagyobb vízállás április 19-én 1.041 centiméter volt Szolnoknál, amely 67 centiméterrel volt az addigi legmagasabb vízszint felett; a tetőzés 32 órán át tartott. Az árvíz-védekezésben résztvevők létszáma ekkoriban meghaladta a 13 ezer főt – köztük tűzoltók, katonák, rendőrök –, akik közel 350 építőipari munkagéppel, mintegy 900 gépjárművel, 9 vízi járművel és hat helikopterrel dolgoztak. Másnap megszületett a döntés Nagykörű, Csataszög, Szórópuszta, Dobapuszta, Jászladány, Besenyszög, Tiszasüly, Kőtelek és Hunyadfalva teljes lakosságának kitelepítéséről; valamint Jászkisér és Szászberek kiürítésének előkészítése megkezdődött.

842789

Az árvíz komoly kihívást jelentett a vasúti közlekedésben is, a víz a Zagyván átívelő szászbereki és szolnoki vasúti híd alsó élét elérte, ezért Szolnoknál megrakott vagonokkal kellett terhelni a hidat, félpályás zár mellett. A töltések mentén 356 kilométeren, 39 hektárt borított fakadó víz, a védekezés mértékére jellemző, hogy csak Tiszasasnál több mint 23 ezer homokzsákot kellett megtölteni. Az igazgatóság területén 123 kilométeren kellett nyúlgátat építeni, ezen kívül 30 kilométeren bordás megtámasztás, 69 kilométeren pedig hullámverés elleni védmű készült. A védekezés során 314 ezer köbméter homokot és 71 ezer tonna homokos kavicsot kellett felhasználni. Homokzsákból 8,5 millióra volt szükség, továbbá 388 ezer négyzetméter fóliára és 8.200 négyzetméter szádfalra.

842787
A szolnoki vasúti híd a Zagyván